A gyerekek töretlen testi-lelki, szellemi fejlődéséhez elengedhetetlen a rendszeres mozgás, sportolás. Előnyei nem csupán a fiatal szervezet egészséges fejlődésének biztosításában, valamennyi szerv és szervrendszer – légzés, vérkeringés, anyagcsere, mozgatórendszer – optimális működésében, de a környezeti, vagy egyéb okok miatt létrejövő stresszek könnyebb elviselésében, kedvezőbb szociális beilleszkedésben és egy egészséges önbizalom kialakulásában is megmutatkoznak.
Napjaink betegségi statisztikái, a halálozási adatok arra utalnak, hogy már nem a fertőző, hanem a krónikus betegségek vették át a vezető szerepet, ugyanakkor számos adat meggyőzően bizonyítja, hogy ezen betegségek megelőzésében a fizikailag aktív életmódnak igen nagy szerepe van. Tudjuk azt is, hogy rendszeres testmozgást végző gyermekek és serdülők között egyértelműen kevesebb anyagcsere betegség – elhízás, cukorbetegség, zsíranyagcsere zavar – fordul elő, valamint azt is, hogy aktív gyermekekből sokkal inkább válik aktív felnőtt, mint fordítva, vagyis ezek a rendszeres testedzést végző, sportoló gyermekekből, serdülőkből kevésbé lesz mozgásszegény életmódot folytató felnőtt. A gyermekek és serdülők körében biztosított és serkentett testedzés, sportolás jobb egészségi állapotot biztosíthat felnőtt, de akár idős korban is. Sajnálatos tény ezzel szemben, hogy különböző felmérések némileg eltérő adatai szerint is világjelenségnek tekinthető, hogy mindkét nemben és minden életkorban csak a népesség 20-30 százaléka végez megfelelő mennyiségű és intenzitású testmozgást. Mi okozhatja a 6-18 éves korosztályban is tapasztalható mozgásszegénységet?
Miért nem sportolnak a fiatalok?
Az életkor előrehaladtával egyre inkább mozgásszegénnyé váló életmód hátterében gyermekkorban és serdülőkorban több okot is feltételezhetünk: az iskolai követelmények növekedése a tanulásra szánt idő növekedésével jár, ez pedig annak a szabadidőnek a rovására megy, amelyben játszani, sportolni kellene, a „grundok”, vagy egyéb játéklehetőséget biztosító szabad területek fokozatos megszűnése, a különböző elektronikus játékok, számítógépek, videók olcsóbbá válása, a testnevelési órák változó színvonala, ami nem mindig segíti elő a mozgás, sportolás megkedvelését, a sportklubok, szakosztályok eredménykényszere, ami nem teszi lehetővé csak az igazán tehetséges, sokat ígérő gyermekekkel való foglalkozást, illetve a kevésbé tehetségesek esetében szülőkre komoly anyagi terheket ró. Mindezek eredményeként napjainkban a fiatalok szívesebben töltik idejüket TV nézéssel, videojátékokkal, vagy a komputer előtt ülve semmint sporttal, testmozgással. A mozgásszegény életmód társulva a helytelen – magas kalória, zsír és cukor tartalmú – étrenddel biztosan vezet a már korai gyermekkorban kialakuló elhízáshoz, cukorbetegséghez, zsíranyagcsere zavarokhoz, esetleg magasvérnyomás betegséghez. Meggyőző adatok bizonyítják, hogy ez a korai rokkantsághoz, vagy akár halálozáshoz is vezető kórkép megelőzhető lenne, illetve kialakulása esetén kezelhető a megfelelően adagolt testmozgással és az egészséges étrenddel.
A rendszeres sportolás hatása a gyermekkorban
Általánosságban leszögezhető, hogy a rendszeres testmozgásnak, fizikai aktivitásnak a gyermek- és serdülőkorban hasonlóan kedvező élettani hatásai vannak, mint felnőttek esetében. Mindazonáltal kétségtelen, hogy a gyermekkori fejlődés, testtömeg növekedése és az érési folyamatok következményeként a gyermekkor és a serdülés mégis bizonyos sajátosságot jelentenek a fizikai aktivitás és a szervezet vonatkozásában. A maximális oxigén felvétel az életkor előrehaladtával párhuzamosan növekszik, fiúknál gyorsabban, mint lányok esetében, ennek következtében nő az aerob állóképesség is. Az anaerob állóképesség – vagyis amikor a fizikai aktivitást, mozgást biztosító energiaszolgáltató folyamatok oxigén felhasználása nélkül történnek – szintén növekszik, sőt a gyermekek szervezete jobban elviseli a nagy intenzitású, igen rövid ideig történő terhelés hatására fellépő tejsav felszaporodást, mint a felnőtteké. Figyelembe kell venni viszont, hogy a gyermekek hőszabályozása más, mint a felnőtteké. A testtömeghez képest viszonylagosan nagyobb testfelületük miatt a környezet felé könnyebben adnak le, illetve a környezetből vesznek fel hőt, mint a felnőttek. Ezért magasabb hőmérsékleten történő sportolás, edzés közben test hőmérsékletük jelentősen megemelkedhet, illetve hideg környezetben hamarabb hűlhetnek ki. Gyermekeknél a szomjúság érzete is kevésbe jelentkezik, ezért a testmozgás közben fellépő verejtékezés következményeként történő folyadékvesztés a szervezet, illetve egyes szervek működését károsan befolyásolja, de a testhőmérséklet emelkedéséve együtt akár egészséget veszélyeztető állapot alakulhat ki. A gyermekek fejlődése igen különböző lehet, ezért csak általánosságban mondható, hogy korai gyermekkorban, óvodában a gyermekek a gyors növekedés szakaszában vannak, ilyenkor alapmozgásokat sajátítanak el, mint például futás, ugrás, rúgás, dobás. A 6-12 éves korig tartó szakaszban a finomabb mozgás koordináció alakul ki, ebben a korban javasolni lehet minél többféle sporttevékenység kipróbálását, s ezt követően 12 éves kor fölött ajánlható egy adott sportágra való specializáció a gyermek tehetségétől és kedvétől függően.
forrás: sportorvos.hu
EGYÉP POSZTOK
A CÉLKITŰZÉS JELENTŐSÉGE A SPORTBAN
A HATÉKONY SPORTVEZETÉS / IDEJE ŐSZINTÉN BESZÉLNI RÓLA
A GYERMEKSPORTOLÓK REGENERÁCIÓJA