Ha sport, akkor kézilabda

Strandkézilabda 2000

Ha nyár, akkor strandkézilabda

A kezdeti években komoly feladatot jelentett a játékszabályok megismertetése, elfogadtatása és a játékvezető képzés megszervezése. Mindezek egyre sokrétűbb feladatok elé állították a bizottság tagjait. Szükség volt a tevékenységi körök szétválasztására és az együttműködés hatékonyságának növelésére. A versenyszervezési feladatokat Kósa Gábor, a játékvezető küldést és képzést Brecska Mihály és a marketing-, propagandamunkát Szeder Zoltán irányította. A bizottság munkájában részt vett még Rajz Ferenc, Molnár Attila, Fekete József, Hanufer Sándor és Presinszky Imre. fotó: Sarkadi Bálint

Strandkézilabda Nemzeti Bajnokság 2000

Országos döntő

2000. augusztus 5-6. Győr Aranypart
Női ifjúsági végeredmény
Férfi ifjúsági végeredmény
  1. Debrecen Városi Sportiskola
  2. Vác Synergon Sportegyesület
  3. Algyő Kézilabda Sportegyesület
  4. Szeged Jerney Általános Iskola
  1. Győr Szent-Györgyi Albert Gimnázium
  2. Keszthely Szuperinfó
  3. Tiszavasvári Kézilabda Sportegyesület
  4. Miskolc Kós Károly Szakközépiskola
Debrecen Városi Sportiskola
Győr Szent-Györgyi Albert Gimnázium

Boros Zsuzsa, Dede Katalin, Kiss Beáta, Móricz Renáta, Domján Judit, Kányási Beáta, Silye Rita, Nagy Andrea

Kilián Zoltán, Horváth Zoltán, Bárdosi István, Szabó Balázs, Szabó Roland, Oláh István

Női felnőtt végeredmény
Férfi felnőtt végeredmény
  1. Budapest Emil Frey Autócentrum
  2. Sárszentmihály Kézilabda Klub
  3. Budapest Vilmoscicák
  4. Kisbér Lépegetők
  1. Székesfehérvár Szondi Sportegyesület
  2. Győr Drink Tím
  3. Pécs Four Hands
  4. Székesfehérvár TRD Axis
Budapest Emil Frey Autócentrum
Székesfehérvár Szondi Sportegyesület

Kovács Edina, Kozma Katalin, Kovács Éva, Kovács Andrea, Rádó Regina, Németh Tímea, Kecskeméthy Viktória, Szabó Noémi

Halmai Csaba, Pintér András, Molnár Gábor, Molnár Zoltán, Ágh Csaba, Madácsi Richárd, Balogh Zsolt, Mogyorós Mihály

I. Strandkézilabda Európa Bajnokság 2000

Az első kontinens bajnokságot 2000. július 5-8. között az olaszországi Gaetában rendezte meg az Európai Kézilabda Szövetség. A tornát követően Ton Van Linder készített elemzést a játékkal kapcsolatosan, amelyet az alábbiakban olvashattok.

A versenyszerűen űzött strandkézilabdázás legfontosabb célja (a többi sportjátékhoz hasonlóan) a győzelem megszerzése. Ellentétben a klasszikus kézilabdázással, itt mindkét félidőt külön-külön kell megnyerni, el kell érni az „aranygólt” és jobbnak kell lenni az „egy játékos a kapus elleni” kimerítő párharcban is. Ez csak néhány különbség, de a strandkézilabdázás számtalan új elemet és váratlan játékhelyzetet teremt és ezáltal sajátos arculatot mutat. Természetesen hasonlóan a kézilabdázáshoz ebben a játékban is determináló a jól felépített taktika és stratégia. A játékosok elszántsága, győzni akarása és fizikai, technikai képzettsége, felkészültsége. Egy nemzetközi sportesemény elemzésének minden esetben utalnia kell a korábbi versenyek taktikai, technikai és fizikai sajátosságaira. Csak így kaphatunk objektív képet a résztvevő csapatok felkészültségéről, általános és speciális technikai és fizikai állapotáról, a játékban felfedezhető tendenciákról és a fejlődés mértékéről. Jelen esetben ezt nem tehetjük meg, hiszen ez volt az első nemzetek közötti komoly megmérettetés és a strandkézilabdázás első európai bemutatkozása. Az alábbi elemzés fő feladata az, hogy megpróbálja összevetni a strandkézilabdázás megalkotójának filozófiáját az Európa Bajnokságon alkalmazott taktikával és stratégiával. Tanulmányom személyesebb és szubjektívabb, hiszen én is részt vettem a játék létrehozásában és jelen voltam az Európa Bajnokság küzdelmeinél is. A strandkézilabdázásban sokkal jobban dominálnak a technikai, mint a fizikai adottságok, képességek. Ezáltal a játék sokkal vonzóbb, dinamikusabb és látványosabb. A versenyszerű strandkézilabda játékban felfedezhetjük az eredeti célokat és elképzeléseket, hiszen a mérkőzés legfontosabb célja a győzelem megszerzése. A pontozási szisztéma, a mindkét félidő külön értékelése, az „aranygól”, az „egy játékos a kapus ellen” rendszer, a csere-szabályok és egyéb érdekességek, mind az eredeti játékfilozófiát támasztják alá és meghatározzák a strandkézilabdázás fejlődésének irányát is.

A játék filozófiája

Egyértelműen megállapítható, hogy az eredeti filozófia nem volt felfedezhető minden csapat játékában, taktikai és stratégiai koncepciójában. A játékvezetők tevékenysége, stílusa sem tükrözte az eredeti elveket. Ez nem volt meglepő számomra, hiszen a csapatok és a játékvezetők többsége kísérletezett és megpróbálta kitalálni azt, hogy milyen is lehet a “versenyszerű európai strandkézilabda játék”. A jugoszláv női válogatott egy korábbi kiemelkedő képességű játékossal, különösebb felkészülés nélkül érkezett. Kitic vezérletével egyik napról a másikra fokozatosan javuló játékkal értek el jó eredményt és az utolsó pillanatokban („egy játékos a kapus ellen) vesztették el az elődöntőt, majd a 3-4. helyért vívott mérkőzést is. A női bajnokság általánosságban mutatott rá arra, hogy a strandkézilabda játékban még fontosabb a jó fizikai felkészülés, mint a klasszikus kézilabdázásban. Különösen akkor, ha hiányzik a játék kialakult stratégiája, taktikája. Már az első játéknapon nyilvánvalóvá vált, hogy a fizikálisan, mentálisan és technikailag is jó állapotban lévő ukrán és orosz klubcsapatok végeznek az élen. De a jövőben sokkal többet kell megvalósítaniuk az eredeti filozófiából, hiszen hiányzott belőlük a játékosság. A németek, a jugoszlávok, a hollandok, az olaszok, a törökök és a spanyolok többé-kevésbé fiatal játékosokból álló, sokszínű játékot képviselő nemzeti válogatottal érkeztek. A németek (ezüstérem) megmutatták a strandkézilabdázás szépségét, variatív taktikai stratégiájuk bebizonyította, hogy a jövőben eredményesebb lehet, mint a „kézilabdázás a strandon” játékfelfogás. A férfiak versenyében a tradicionális, erős kézilabdacsapatok (fehérorosz, ukrán, orosz) meghatározó szerepet játszottak. Feltűnő volt a nemzeti bajnokságban megszerzett mentális erő az „egy játékos a kapus ellen” kiélezett szituációiban. Az Európa Bajnokság küzdelmei során 9 mérkőzésből 5 dőlt el az „egy játékos a kapus ellen” szisztéma alapján. Az első helyezett fehérorosz és a hatodik német válogatott általános teljesítménye nagyon közel állt egymáshoz. A strandkézilabdázás eredeti filozófiáját a spanyolok és a németek valósították meg a legjobban, de fizikai állapotuk, technikai felkészültségük nem érte el a Kelet-Európai klubok szintjét.

Általánosan levonható konzekvencia az, hogy a legtöbb csapat még keresi a strandkézilabdázás alapvető és meghatározó koncepcióját. Ahhoz, hogy kialakuljon egy nemzeti sajátosságokat hordozó, a játék eredeti filozófiáját magán viselő taktika és stratégia, hosszú időnek kell még eltelnie, sok mérkőzést kell a csapatoknak lejátszania, hiszen kizárólag a gyakorlatban alakulhatnak ki a játék arculatát meghatározó tulajdonságok. A játékosok és az edzők lelkesedése sokat ígér, és ez nagyon fontos feltétele a strandkézilabdázás fejlődésének. Az európai stílus, arculat kialakításához, a játék további fejlődéséhez a skandináv csapatok jelenléte nélkülözhetetlen az Európa Bajnokságokon. A fejlődés elsősorban a játékosok és az edzők kreativitásán múlik, természetesen a fair-play szabályainak mindenkori betartása mellett. Fontos feladat a speciális fizikai képességek fejlesztése, a technikai színvonal emelése és eredményesebb taktikai-stratégia kialakítása. Lényeges a játékvezetők felfogása és képzettsége. Segítsék a játék tisztaságának megőrzését, védjék a sportszerűen győzni akaró játékosokat. Büntessék meg a tisztességtelen szándékú, sportszerűtlenül küzdőket.

A játék karakterisztikája és struktúrája

A klasszikus kézilabda játék középkezdéssel indul, és gól után szintén középkezdéssel kerül újra játékba a labda. A strandkézilabdában a mérkőzés játékvezetői labdával kezdődik, és gól után kapuskidobással folytatódik. A kapus mezőnyből lőtt gólja 2 pontot jelent, ha ezt légpasszal éri el, akkor három pontot szerez. A játékszabályok adta lehetőségek gyorsabbá, dinamikusabbá teszik a sportágat és lehetőséget biztosítanak különböző taktikai variációk felépítésére és ezáltal az eredményesség fokozására. Az Európa Bajnokságon kevesen éltek ezekkel a lehetőségekkel („gyors kezdés”). A kapusok többsége a megszerzett labdával azonnal gólt akart szerezni (1 pont). Akadtak olyanok, akik a megszerzett labdával indították játékostársukat és igyekeztek a mezőnyből a visszakapott labdával gólt (2 pont) elérni (2. ábra). A legtöbb kapus azonban elhagyta a játékteret, hogy a helyére gólerős, kapusmezt viselő játékos állhasson be, lehetőséget teremtve a 2 pontos gól elérésére. A klasszikus kézilabdában beidegzett csere lelassítja a játékot és ezáltal komoly időveszteséget jelent. Szinte senki sem használta ki ezt, pedig egy gyors passzal elindulva a visszakapott labdával, egy távoli „berepüléses lövéssel” gyors, 2 pontos gólt lehetett volna elérni. A taktikai hiányosságok az „aranygól” esetében voltak a legfeltűnőbbek. A legtöbb kapus nem érezte, hogy ebben a helyzetben más stratégiára van szükség, hiszen ekkor 1 pont is elég a félidő megnyeréséhez.

A strandkézilabdázás taktikája

A kapusokra, a cserékre és a pontozási rendszerre vonatkozó szabályok lehetőséget teremtenek számtalan taktikai, módszertani-oktatási lehetőségre. A csapat szerepelhet „játékos kapussal”, „kapusjátékossal” és alkalmazhatja a jóval kockázatosabb állandó cserét. Mivel a legtöbb csapat nem élt a „gyors kezdés” lehetőségével, ezért az állandó cserék alkalmazása nem volt annyira kockázatos. Az Európa Bajnokságon a játék egyes fázisai közötti átmenet nagyon lassú volt, ezért a jövőben sokkal többet kell foglalkozni a szabályok adta lehetőségek felhasználásával a dinamikusabb, taktikusabb, ezáltal eredményesebb játékszituációk kialakítása érdekében. Természetesen a 3. és 4. fázis támadójátéka, a kapus jobb kihasználásával sokat fejlődhet. A plusz pont megszerzése érdekében a kapus utolsó játékosként is alkalmazható a támadásban. Felhasználható, többek között a védekező játékosok figyelmének elterelésére, lehetőséget adva ezzel egy játékostárs gólszerzésére.

A csapatok technikai felkészültsége

Figyelembe véve a strandkézilabdázás természeti és tárgyi feltételeit (homok pálya, napsütés, szél, eső és a játékeszköz), a résztvevő csapatok technikai színvonala jó volt. A strandkézilabdázás filozófiájának megfelelően a játékosok kreativitását fejleszteni kell, a labda megjátszásának módját hatásosabbá és eredményesebbé kell tenni. A védekezés alacsony színvonalán változtatni kell. A játékosok fizikai állapotát fejleszteni kell, hiszen a szabályoknak megfelelő agresszív védekezés kiváló erőnlétet követel. A durva szabálytalanságok komoly sérülésveszélyt jelentenek, hiszen a játékosok lába a homokban rögzítettebb, mint a parkettán. Ezzel mind a játékosoknak, edzőknek és a játékvezetőknek is tisztában kell lenni.

Az „aranygól” és az „egy játékos a kapus ellen” szisztéma

A 2. és 4. játékszabály célja az volt, hogy a strandkézilabdázás még izgalmasabb, látványosabb és vonzóbb legyen. A játék megalkotói ezekkel a szabályokkal elérték céljukat, hiszen a lejátszott mérkőzések félidejének 8 %-a „aranygóllal”, 42 %-a (férfiak) és 36 %-a (nők) az „egy játékos a kapus ellen” szisztéma alapján dőlt el. Az izgalmak és a feszültség fokozódása miatt a kapusok indításaiba is több hiba csúszott, de mindazonáltal a játék igen látványos és izgalmas volt, a jelenlévő közönség felejthetetlen élményben részesült.

Összefoglalva

  • Az első Strandkézilabda Európa Bajnokság, mint kísérlet jól sikerült. A különböző szintű tapasztalattal, felkészültséggel rendelkező csapatok pozitív élményekkel távoztak. A strandkézilabdázás üzenetét és filozófiáját képviselő csapatok eredményessége még várat magára, de mindenkiben kialakult egy kép a játék lényegéről.
  • A skandináv csapatok távolmaradása komoly hiányérzetet teremtett.
  • A taktikai és stratégiai elképzelések még nagyon alacsony szintűek voltak. Különösen fontos a kapusok szerepének tisztázása és a szabályok adta lehetőségek ésszerűbb kihasználása.
  • A csapatok többsége „kézilabdázott a strandon”, halványan ugyan de a „strandkézilabdázás” csíráit is fel lehetett fedezni a játékban.
  • A játékosok, edzők és a játékvezetők egyaránt eltökéltséget és elkötelezettséget árultak el a játékkal kapcsolatban, amely komoly távlatokat nyithat a jövő szempontjából.
  • Az „aranygól” és az „egy játékos a kapus ellen” szisztéma nagyon izgalmassá és látványossá tette a félidők és a mérkőzések végjátékát.
  • A sportjáték fejlődése jobban képzett csapatokat, kevésbé hektikus és magasabb szintű szervezést, modern információs és kommunikációs bázis alkalmazását, érdekesebb és egységesebb stílusú ruházatot, jobb szabályismereteket, képzettebb játékvezetőket és szakembereket kíván!
  • A strandkézilabdázás egy „más fajta” kézilabda játék. Hosszú távon komoly lehetőségeket és sportértékeket rejt magában. Újat, másat hozott a sportág számára, ami mindenképpen növeli világszerte a kézilabdázás népszerűségét.
Twitter
YouTube
Instagram