Igen mélyen foglalkoztat, annak a jellemzően speciális helyzet áthidalása, hogy az általános iskolák alsó tagozatában, felkészültebb tanító nénik oktassák a testnevelést. Erre vonatkozólag egy újszerű tematikát lehetne kidolgozni a szakirányú képzési intézmény számára. (ELTE) Azonban az egyértelmű elmozdulást e téren az jelenthetné, ha az általános iskolákban, minden testnevelés órát szaktanárok vezethetnének! A mindennapos testnevelés bevezetésével, amelynek bizonyára óriási pozitív hozadéka lehetne ha.
Igen ám, de ott van az a pici ha!
Az iskolák igazgatói arra panaszkodnak, hogy a tanító néniknek nincs elegendő óraszáma, ezért nekik kell tartani a testnevelés órát. Azonban a többség, (tisztelet a kivételnek) nem a szó legszorosabb értelmében tanít testi nevelést a gyermekek számára. Sajnos vagy azért mert alulképzett e téren, vagy ami rosszabb, nem tartja fontosnak. Nincs elegendő és méretben is megfelelő tornaterem, így képtelenség minden kisiskoláskorú gyermeket termi foglalkozáson oktatni. A másik gond, hogy sok a gyerek és kevés a lehetőség. Óriási előnnyel indulnak azok az alsó tagozatos gyerekek, akiket szaktanár vagy felkészült tanító oktatja a testnevelést. Pedig kimondottan ez az életkor, amikor a koordináció és a kondícionális képességek kellően megalapozhatnák a gyermekek további fejlődésének előmenetelét.
Nézzük, hogy miért állítjuk ezt!
A kisiskoláskor az óvodáskor végétől a tizedik év végéig tart. Az iskolába lépés fontos társadalmi állomás. Itt alakul ki a tanuláshoz, ismeretszerzéshez való viszony, amely döntő mértékben meghatározza a későbbi életpályáját. Tapasztalati tény, hogy a 6–13 éves korúak sikeresen sajátítják el a bonyolult sporttechnikát is, amint ez úszók, tornászok körében jól megfigyelhető. A tanítás során felmerülő szabályok, törvényszerűségek mechanikus számonkérése célszerű a mozgásszabályozás eszközeként. Túl sok magyarázatra nincs szükség, ellenben a munkáltatás minden eszközével élhetünk, mert ebben az életkorban a gyerekek még szívesen elvégzik a plusz feladatot. Javasolt a konzekvens, minden időt kihasználó tanítás, mert ez a korosztály nagyon jól kezelhető és a gyakorló jellegű munkát is jól viseli. A fiúk és a lányok terhelhetőségében nincs lényeges különbség. Jellemző rájuk az absztrakt gondolkodás fejlődése és a társadalmilag hasznos értékalkotó tevékenység megértése elfogadása. A munkáltatás módszere még jól kihasználható fejlesztési eszköz. A képszerű magyarázat, bemutatás-bemutattatás előnye vitathatatlan. A gyerekek jól másolnak mozgást, így ezzel az eszközzel élve sok időt takaríthatunk meg, nem kell erőltetni a didaktikus tanítást. A jó periférikus látás és a mozgásérzékelés és a reakció idő kellő alapjainak megszerzéséhez a kisiskoláskor kezdeti szakasza a meghatározó időszak.
Koordinációs képességek fejlesztése
- Mozgástanulási képesség: 7-9 és a 15-19 évesek esetében
- Mozgásszabályozó képesség: 7-10 és a 14-19 évesek esetében
- Reagálási képesség látásingerre: 6-9 évesek esetében
- Ritmus képesség: 6-11 évesek esetében
- Téri tájékozódás képessége: 6-10 évesek esetében
- Egyensúlyozás képessége: 9-12 évesek esetében
A szenzitív periódus fogalma egyre inkább meghatározó mind a magyar, mind a nemzetközi pedagógiai-pszichológiai gondolkodásban az oktatási modulok felépítésében. Vizsgálatok szerint minden képességnek megvan a maga nyitott időszaka, amikor a leginkább tud fejlődni. Ha ebben az életszakaszban nem találkozik a megfelelő ingerekkel a gyermek, akkor később már nem vagy nem jól tanulja meg az adott viselkedést. A gyermeknek születése pillanatától egészen 12 éves koráig tart a mozgás szenzitív periódusa. Ezen időszak alatt a mozgás fejlődése történik, sőt mi több, a fizikai világgal való aktív kapcsolat a tanulás elsődleges forrása. Ekkorra rögzül a testtudat, hogy ismerje saját teste határait, tudja már használni fizikai önmagát adott szituációkban. Ekkorra alakul ki még a mozgáskoordináció, azaz most tudja igazán élvezni, hogy végre nem csetlik-botlik, hanem összerendezetté vált a mozgása.
A képességfejlesztés optimális időszakai
- 5-6 éves kortól a gyorsaságot és a koordinációt szenzitív (7-8)
- 10-12 éves kortól az aerob állóképességet (14-20)
- 13-14 éves kortól a gyors erőt (pubertáskor)
- 14 éves kortól az anaerob állóképességet (20-24)
- 15-16 éves kortól a maximális erőt szenzitív (18-20)
forrás: Zsiga Gyula / Szakmai szemmel
EGYÉP POSZTOK
A SIKER KULCSA TE MAGAD VAGY!
A CÉLKITŰZÉS JELENTŐSÉGE A SPORTBAN
TANÍTÁSI FÁZISOK JELENTŐSÉGE A KEZDŐ ISKOLAI PEDAGÓGUSOK SZÁMÁRA